2019. szeptember 20.
A statisztikusok szerint okosabban piálunk

A statisztikusok szerint okosabban piálunk

Nyugat Európától még elmaradunk jó pár életmóddal összefüggő tényezőben, de az alkoholfogyasztás terén már hasonló trendeket láthatunk.

A KSH 2018-as felmérése szerint hazánk lakosságának 59,5%-a ítélte meg egészségét jónak vagy nagyon jónak, az EU átlag 67,4%-val szemben. A jóllét egyik alapköve a mozgás: ma már itthon is sokkal több időt töltünk mozgással, különösen, akik ülő vagy álló munkát végeznek. A KSH adatai szerint a kevés mozgással járó foglalkozást végzők 58%-a heti rendszerességgel mozog, és minden másodikról elmondható, hogy legalább hetente négy órát mozgással tölt. Kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik munkavégzés közben is sokat mozognak. Emellett az egészséges táplálkozás szerepe is felértékelődött, a 16 éves és idősebb lakosság 40%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt, 30%-a friss zöldséget vagy salátát. Az egészséges életmódhoz jelentősen hozzájárul az alkoholfogyasztás módosulása is. KSH adatai szerint itthon a szeszesital-kínálat szerkezetében 2016-ban nem történt túl nagy változás a korábbi évekhez képest. Továbbra is a sör képviselte a legnagyobb, 35%-os részarányt, ezt követték 34%-kal az égetett szeszes italok. A harmadik legjelentősebb a rangsorban a bor.

 

Csökken az „expressz lerészegedés”
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) legutóbbi tanulmányai, köztük egy 28 országot vizsgáló nemzetközi helyzetjelentés szerint csökkent az alkoholfogyasztás a világban és Európában is. Míg 2010-ben az európai népesség 34%-a 30 nap alatt legalább egy alkalommal súlyos mértékben fogyasztott alkoholt, addig 2016-ra ez a szám 29%-ra csökkent.  Csökkent az ún. Heavy Episodic Drinking, azaz a súlyos, alkalomszerű ivás aránya is 14,5%-kal. Európa szerte pedig az alkoholhoz kötődő DALYs (Disability Adjusted Life Years), azaz az egészségkárosodással járó tünetek mutatója 100 000 főre vonatkoztatva, 23%-kal lett kevesebb. Ezzel arányosan csökkent az alkohollal összefüggő halálozási arány is, 100 000 főre kimutatva összesen 25%-al. Míg 2010-ben 100 000 főre nézve az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható halálesetek száma 84,1 volt, 2016-ban már 62,8. A csökkenésben az égetett szeszek és az alacsonyabb alkoholtartalmú italok, a borok és sörök fogyasztási szerkezetének átalakulása egyaránt szerepet játszik.

 

Vásárhelyi István sörszakértő szerint a sörpiacon például a fogyasztás a mennyiség helyett a prémium sörök felé tendál.  “Ha megnézzük a nagy hipermarketek polcait a három-négy évvel ezelőtti kínálathoz képest, óriásit változott a helyzet. Korábban csak egy szűkebb kör számára ismert sörtípusok jelentek meg az üzletekben, ma már alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes sörök széles választékát lehet kapni, de megjelentek a gluténmentes és a csökkentett szénhidráttartalmú sörök is” - magyarázta. Jellemző az is, hogy a fogyasztók ma sokkal inkább az újat, a minőségi alapanyagokból készült söröket keresik és nem a mennyiséget.

 

Csökken a súlyos, alkalomszerű ivás
A WHO másik, 28 Európai Uniós országot Norvégiával és Svájccal együtt vizsgáló kutatása szerint ebben a régióban is csökkenés tapasztalható az alkohol „már károsabb jellegű” fogyasztása terén.

 

A súlyos, alkalomszerű ivás (Heavy Episodic Drinking) számottevően csökkent 2016-ban 2010-hez képest, miképp a túlzott alkoholfogyasztás miatti halálozási arány is, utóbbi 100 000 főre viszonyítva 14,1%-kal. Az alkoholfogyasztásnak betudható halálozások száma 35,5, 2016-ban már csak 30,5 volt. Ennek hátterében az állhat, hogy a 2000-es évek első évtizedére jellemző bidge drinking típusú ivás (ami a halálesetek túlnyomó többségéért felelős) visszaszorítására jelentős lépéseket tettek világszerte, különösen a skandináv országokban. Korcsoportokra bontva 2010-től 2016-ig a 15-19 évesek körében 31,2%-kal mérséklődött az alkoholfogyasztás miatt bekövetkező elhalálozások száma. A 20-24 évesek esetében pedig 29,1%-kal csökkent ugyanez az arány. Nyugat európai kampányokban az “alkoholizálás” már “ciki” tevékenységnek tűnik fel, ez Magyarországra is kezd begyűrűzni, de a reklámtilalom és a szigorúbb szabályozások miatt is csökkenhetett az alkoholfogyasztás gyakorisága. “Az alkoholfogyasztás csökkenésének hátterében lehet még a dizájner drogok -illetve egyéb hasonló szerek könnyebb, olcsóbb hozzáférhetősége. Emellett a fiatalok online jelentős időt fordítanak közösségi oldalakra, online játékokra, szerencsejátékokra, ami szintén az alkoholfogyasztás csökkenését okozhatja” - magyarázta Dr. Szemelyácz János, a Magyar Pszichiátriai Társaság addiktológusa, pszichiátere. Szakemberek szerint azonban Mgyarországon az a jellemző, hogy ugyan a fogyasztási gyakoriság csökken, az egy eseményre számított mennyiség nő, így a fogyasztás csökkenése kevésbé látványos.

 

Megosztás